ELEKTROnet 2006/1: Géphiba-diagnosztikai, ill. „szakértői” rendszerek

Rahne Eric, okl. villamosmérnök, a PIM Professzionális Ipari Méréstechnika Kft. alapítója, rezgésdiagnosztikai szakértő

A számítástechnikával egyetemben a forgógépek állapotát felmérő eszközök és technológiák az elmúlt néhány év során óriási fejlődésen mentek keresztül. Kezdetben a rezgésszintet mérő készülékek, majd a hordozható szélessávú rezgésadatgyűjtők jelentek meg. Elterjedésük elsősorban egyszerű alkalmazhatóságuknak (pl. szaktudást nem igénylő, „pofonegyszerű” kezelésüknek), valamint viszonylag alacsony áruknak volt köszönhető. Kicsit később már a rezgésanalizáló (spektrumanalizáló) készülékek és az adatgyűjtő spektrumanalizáló műszerek kezdtek elterjedni. Az ezekkel a készülékekkel nyert adatokból (spektrumokból) „kiolvasható” diagnosztikai információ még több géphiba biztos felismerésére alkalmas, de ez a technológia megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező szakembert „kíván”. Újabb mérföldkőnek számított a rezgéscsúcsok listájának kiegészítése azzal az információval, hogy az éppen kijelzett rezgéscsúcs frekvenciája melyik számszerűen meghatározható hibafrekvenciával (pl. a forgásfrekvencia, csapágyhiba-frekvencia, lapátfrekvencia, fogfrekvencia) vagy annak melyik többszörösével, ill. oldalsáv-kombinációjával egyezik meg. Akinek gondot okoz a  spektrumok „olvasása”, az így azonnal egy szöveg-számadat  összeállításhoz jut, mely alapján a jelen leő géphibákra következtethet. Viszont a módszer legnagyobb problémája az, hogy sok géphiba tipikus frekvenciája azonos, így szétválasztásuk ritkán kivitelezhető vagy nagyon bizonytalan. Az említett hiányosság kiküszöbölésére olyan PC-szoftverek jelentek meg a piacon (pl. az amerikai CSi cégtõl már majdnem két évtizede), amelyek rezgésdiagnosztikai jelfeldolgozást végeznek, és logikai szabályok, valamint statisztikai összefüggések alkalmazásával a legvalószínűbb géphibákat szövegesen képesek kijelezni. Ezeket a kiértékelő rendszereket „automatikus diagnosztikai”, ill. „szakértői” rendszereknek is szokás nevezni. Esetükben a gépdiagnosztikai ismeretek (ill. pontosabban: a diagnosztikai eljárás logikája, döntéshozatali mechanizmusai) gyakorlatilag a szoftverbe vannak beépítve. A műszergyártók szerint az ilyen rendszerekbe épített „tudás” sokszor mélyebb, átfogóbb, szerteágazóbb és logikailag rendezettebb, mint amit bárki hosszú évek alatt megszerezhet. A szakértői rendszerek nagyon jól illeszkedhetnek az üzemeltetés-karbantartás rendszerébe, de feltétlenül olyan helyen és körülmények között kell ezeket alkalmazni, ahol gazdaságosak és hatékonyak. Csodákat semmi esetre sem várhatunk tőlük, és tudomásul kell vennünk, hogy csak azon gépelemek, gépalkatrészek hibái mutathatók ki, melyeket megfelelõ gondossággal definiáltunk, illetve csak azon hibákra mutathat rá nagy valószínűséggel, melyekkel kapcsolatosan a szükséges mérési adatokat felvettük. Még a rezgésdiagnosztikában jártas szakembernek is komoly segítséget nyújthat egy jól definiált szakértői rendszer (főleg nagyszámú mérés esetén), ugyanis nem fárad el, gyors és szubjektivitástól mentes. Összességében: egy szakértői rendszer kiválasztásánál mindenképp szem előtt kell tartani, hogy a rendszer kiválasztása, installálása (adatbázis-kialakítása) nagyon komoly gép- és gépdiagnosztikai ismeretet követel, a felelősség óriási, nem mindegy tehát, hogy mindez kire van bízva. Egy rosszul definiált rendszer hiába került több tízmillió Ft-ba, sohasem fogja költséghatékonyan ellátni az üzemeltetés-karbantartásban neki szánt feladatokat. És főleg ne kezeljük a rendszert úgy, mint a szakemberek helyett alkalmazható csodaszert – ez garantáltan kudarccal végződik. PIM Professzionális Ipari Méréstechnika Kft. H-1221 Budapest, Tanító u. 19/A Tel.: (1) 424-00-99 Fax: (1) 424-00-97 e-mail: pim@pim-kft.hu web: www.pim-kft.hu www.termokamera.hu www.gepszakerto.hu

Kapcsolatfelvétel

A publikáció tartalmát szerzői jogok védik, ennek (akár csak részben történő) felhasználása, elektronikus vagy nyomtatott tovább-publikálása csak a forrás és a szerző nevének feltüntetése mellett, valamint a szerző előzetes írásos engedélyének megléte esetén megengedett. A szerzői jogok (Copyright) megsértése jogi következményekkel jár.